Amit a statisztika mutat
A Központi Statisztikai Hivatal minden évben közli a fajlagos lakásépítési költséget, vagyis azt, hogy az adott évben épült új lakások egy négyzetméterére mennyi építési költség jutott. Az új családi házakra vonatkozó országos átlag:
| Év | Ft/m² (országos átlag) |
|---|---|
| 2021 | 443 000 |
| 2022 | 537 000 |
| 2023 | 596 000 |
| 2024 | 608 000 |
| 2025 | 720 000 |
Forrás: KSH STADAT 18.1.2.7. A teljes idősort és a vármegyei bontást az építési költségindex oldalon találod.
Egy 120 m²-es ház esetében a 2025-ös átlaggal számolva ez nagyjából 86 millió forint építési költséget jelent. Ezt a számot azonban óvatosan kell kezelni: ez egy statisztikai átlag, nem árajánlat.
Miért tér el a te házad az átlagtól?
Helyszín
A vármegyék között jelentős a különbség. 2025-ben új családi háznál Budapesten 813 ezer, Pest vármegyében 701 ezer, Nógrádban 635 ezer Ft/m² volt a KSH-átlag. A különbség oka a munkaerő ára, a kereslet és a kivitelezők leterheltsége.
Méret
A kisebb házak négyzetméterára jellemzően nem alacsonyabb, mert bizonyos tételek – konyha, fürdőszoba, gépészet, tető – a mérettől kevésbé függnek. A KSH-adatok szerint 2025-ben az összes új lakás között a 150–200 m²-es kategória fajlagos költsége (744 ezer Ft/m²) magasabb volt, mint a 100–149 m²-eseké (724 ezer Ft/m²), ami a jobb műszaki tartalommal magyarázható.
Műszaki tartalom
Ugyanakkora alapterületen is nagyon eltérő ház épülhet. A falazat anyaga, a hőszigetelés vastagsága, a nyílászárók, a fűtési rendszer (gázkazán, hőszivattyú, padlófűtés), a napelem és a burkolatok minősége együtt akár több tízmillió forintos különbséget is okozhat.
Időpont
Az építési költségek gyorsan nőttek. A KSH lakásépítési költségindexe szerint 2025-ben az építési költség 7,9%-kal, ezen belül a munkaerőköltség 9,6%-kal, az anyagköltség 6,1%-kal haladta meg az előző évit. Egy két évvel ezelőtti ajánlat ma már nem érvényes.
Mi nincs benne az építési költségben?
Egy építkezés teljes költsége jóval több, mint maga a ház. Számolj külön ezekkel:
- a telek ára és az adásvétel költségei (illeték, ügyvéd),
- tervezés: építész, statikus, gépész- és villamostervező, energetikus,
- közművek bekötése (víz, csatorna, gáz, villany) és a szolgáltatói díjak,
- földmunka, ha a telek lejtős vagy rossz a talaj; talajmechanikai szakvélemény,
- kerítés, kocsibeálló, térkövezés, kert,
- konyhabútor, beépített szekrények, világítótestek,
- hatósági eljárások, energetikai tanúsítvány, földmérő,
- tartalékkeret a váratlan tételekre.
Ezekről részletesen a rejtett költségekről szóló útmutatóban írunk.
Hogyan készíts reális költségtervet?
- Indulj ki a statisztikából, de csak tájékozódásra. Szorozd meg a tervezett alapterületet a vármegyéd legutóbbi KSH-átlagával. Ez egy első nagyságrend.
- Készíttess tervet és tételes költségvetést. A valós költséget csak a kiviteli tervek alapján készített, tételes költségvetés mutatja meg.
- Kérj legalább három ajánlatot ugyanarra a műszaki tartalomra. Hogy mire figyelj, azt a kivitelezői árajánlatról szóló cikkünk írja le.
- Számolj tartalékkal. Új építésnél legalább 10–15%-os tartalékot érdemes elkülöníteni.
- Ütemezd a pénzügyeket. A kivitelezők jellemzően ütemekhez (alap, falazat, tető, szerkezetkész állapot, gépészet, befejező munkák) kötve kérnek részszámlát.
Összefoglalva
A KSH-átlag jó kiindulópont: megmutatja, hogyan mozognak az árak, és mennyit számít a helyszín. Saját házad költségét azonban csak a tervek, a tételes költségvetés és több összevethető ajánlat alapján lehet megbízhatóan meghatározni.
Források
- KSH STADAT 18.1.2.7. Fajlagos lakásépítési költség megye és régió szerint
- KSH STADAT 18.1.1.12. Fajlagos lakásépítési költség
- KSH STADAT 18.1.1.11. A lakásépítési, a munkaerő- és anyagköltség indexe
