A három leggyakoribb anyag

Fehér homlokzati EPS (expandált polisztirol)

A legelterjedtebb homlokzati hőszigetelő anyag. Könnyű, jól vágható, a kivitelezők jól ismerik. A homlokzati EPS-lapok hővezetési tényezője (λ) jellemzően 0,039–0,040 W/mK körüli.

Grafitos EPS

A grafit adalék javítja a hőszigetelő képességet: a jellemző λ-érték 0,031–0,032 W/mK körül van. Ugyanazt a hőátbocsátási értéket így vékonyabb réteggel lehet elérni, ami ablakkáváknál, eresznél vagy telekhatár közelében előny lehet.

Hátránya, hogy a sötét lap napsütésben erősen felmelegszik és deformálódhat, ezért beépítéskor a homlokzat árnyékolása (állványháló) ajánlott, és a lapokat a ragasztás után mielőbb be kell takarni.

Kőzetgyapot homlokzati lap

Nem éghető anyag, páraáteresztő és jó a hangszigetelése. Hővezetési tényezője termékfüggő, jellemzően 0,035–0,040 W/mK. Nehezebb, mint az EPS, több dübel kell hozzá, és a kivitelezése is munkaigényesebb.

Akkor érdemes választani, ha a tűzvédelmi előírások ezt kívánják, ha a falszerkezet páratechnikai okból páraáteresztő rétegrendet igényel, vagy ha a hangszigetelés is szempont.

Hogyan dönts?

SzempontFehér EPSGrafitos EPSKőzetgyapot
Hőszigetelés azonos vastagságnáljónagyon jójó
Tűzvédeleméghető, előírások szerint tűzgátló sávok kellhetnekugyanaznem éghető
Páraáteresztésmérsékeltmérsékeltjó
Kivitelezésegyszerűárnyékolás kellmunkaigényesebb

A vastagságot ne „ránézésre” határozd meg. Felújításnál, különösen ha támogatást vagy pályázatot is igénybe vennél, jellemzően előírt hőátbocsátási tényezőt kell elérni. Ezt energetikus vagy tervező számolja ki a fal anyagából és a választott szigetelésből.

A rendszer többet számít, mint az anyag

A homlokzati hőszigetelés rendszer: ragasztó, szigetelőlap, dübel, hálóbeágyazó tapasz, üvegszövet háló, alapozó, vékonyvakolat és kiegészítő profilok. A gyártók rendszerként vizsgálják és engedélyezik, ezért az elemeket ne keverd tetszőlegesen különböző gyártóktól.

A leggyakoribb kivitelezési hibák:

  • pontszerű ragasztás keretragasztás nélkül, ami miatt a lapok mögött a levegő áramlik,
  • hézagok a lapok között, amelyeket ragasztóval töltenek ki szigetelő hab helyett,
  • hiányzó vagy rövid dübel,
  • a háló nem a tapasz közepén van, vagy nincs átfedés,
  • nincs ferde erősítő hálócsík a nyílászárók sarkainál, ahol később repedés jelenik meg,
  • a lábazat nem nedvességálló anyaggal (XPS) van szigetelve.

Mire nem következtethetsz?

Az anyagköltségből és a vastagságból nem lehet automatikusan megmondani, mennyi lesz az energiamegtakarítás. Az a teljes épület – a nyílászárók, a födém, a fűtési rendszer és a használat – függvénye. Ehhez energetikai számítás kell.