Mennyi csempét érdemes vásárolni?

1. Mérd fel a burkolandó felületet

Padló: hossz × szélesség. Szabálytalan helyiségnél bontsd téglalapokra.

Fal: a burkolandó falszakaszok hossza × a burkolás magassága, a nyílászárók levonásával. Fürdőszobában gyakori, hogy nem minden falat burkolnak plafonig – ezt külön mérd.

2. Add hozzá a vágási veszteséget

A szélekre, sarkokra és csőáttörésekhez vágni kell, a levágott darabok nagy része nem használható fel. Jellemző ráhagyások:

Kis, sok sarokkal tagolt helyiségnél és nagyméretű lapoknál inkább a felső értékkel számolj.

3. Számold ki a darabszámot és a dobozokat

lapok száma = terület × (1 + ráhagyás) ÷ egy lap felülete

Példa: 12 m² padló, 60 × 30 cm-es lap (0,18 m²), egyenes rakás 10%-kal:

12 × 1,1 ÷ 0,18 = 73,3 → 74 lap, azaz 13,32 m².

A csempét dobozban árulják. Ha egy doboz 1,44 m²-t tartalmaz, akkor 13,2 m² ÷ 1,44 = 9,2 → 10 doboz.

4. Vegyél tartalékot is

A vágási ráhagyáson felül érdemes egy dobozzal többet venni, és megőrizni. Ha évek múlva egy lap megreped, ugyanabból a gyártási sorozatból tudod pótolni. A dobozon szereplő gyártási sorozatszám (és árnyalatkód) legyen azonos minden dobozon.

5. Ragasztó és fugázó

Ragasztó: a gyártók a fogazott simító méretétől függően jellemzően 3–7 kg/m² anyagigényt adnak meg. Nagyméretű lapnál kétoldali ragasztás szükséges, ami több anyagot jelent.

Fugázó: a mennyisége a lap méretétől, vastagságától és a fuga szélességétől függ. A gyártók képlete:

(A + B) ÷ (A × B) × fugamélység × fugaszélesség × 1,6, ahol minden méret milliméterben van, és az eredmény kg/m².

Egy 60 × 30 cm-es, 8 mm vastag lapnál 3 mm-es fugával ez kb. 0,19 kg/m², egy 10 × 10 cm-es lapnál már kb. 0,8 kg/m². Minél kisebb a lap, annál több fugázó kell.

6. Kiegészítő anyagok

• élvédő profilok, lezáró profilok,
• szilikon a sarkokba és a szaniterek mentén,
• vízszigetelés vizes helyiségben, hajlaterősítő szalaggal,
• aljzatkiegyenlítő, ha az aljzat nem sík,
• szintezőrendszer nagyméretű lapokhoz.